Elnézést a kicsit bulváros címért, de nem bírtam kihagyni. Szóval csak itt, csak most és természetesen csak Nektek tudósítás (96 óra eltéréssel) a londoni Starcraft2 megnyitó partyról, amely baaaromi jó volt. Most jöhet az a kérdés, hogy „Tényleg?”. Hát nem. Elöljáróban egy pár kép, a klikk után pedig egy kis élménybeszámoló.

Szóval, nagyon vártam, hiszen abban a különleges lehetőségben volt részem, hogy az egyik hivatalos Starcraft2 launch partyra mehetek el (mert itt élek Londonban), amely a Blizzard szervezésében áll. Ilyenek voltak a moszkvai, stockholmi, párizsi, new-yorki stb. események. Abból indultam ki, hogy otthon mit láttam a WOTLK megnyitón, gondoltam ez egy kicsit profibban előadva, plusz megfejelve egy-két blizzardos dologgal csak jó lehet. Ott kezdtem gyanakodni, amikor megnéztem a térképen az igen kreatív nevű GAME boltot, ahol a rendezvényt tartották. Na mondom itt hogy fognak valami épkézláb dolgot összehozni, na de továbbra is a megszokott naivitásommal fogtam neki a dolognak.

Előző este már alig bírtam aludni, végül 5 órát sikerült, egész nap meló, 5-kor irány haza, 6-tól 8-ig alvás, 9-kor indulás, egy nagy adag lebarnult tinédzser vihogásának hallgatása a vonaton, 10 órakor érkezés. Az első képen látható élmény fogadott, egy kis plazmatévén a visszaszámláló, egy bruttó 3 méter széles bejárat függönnyel elválasztva, a bolt előtt egy pár négyzetméter szabad terület mind fenntartva magára a rendezvényre, a bejárat mellett sor, már akkor 40 méter hosszú. Na jóvan, hát majd csak lesz valami, gondoltam akkor beállok a sorba, de az már 20 méterre lévő utcasarkon túllógott, ezért a merőleges utcába kellett menni a tömeg végére. Azt írták, hogy a rendezvény 10:30-kor kezdődik és én még mindig hittem abban szokásomhoz híven naívan, hogy talán lesz itt valami. Eljött a 10:30, aztán a 11:00, jöttek hosztessz lányok akik muffint osztogattak, meg nyereménykártyát (második kép), meg goody baget, amiben nem tudom mi volt, de poszter meg póló meg minden ilyesmi asszem. A lényeg, hogy ezeket véletlenszerűen adták, tehát a sor mellett a néni jött-jött (ekkor már olyan 60-70 méteres sor volt), egyszer csak megállt és az ott lévő 6-7 embernek odaadta. Meg adtak kvízt is amit ki kellett tölteni, meg ráírni az adataidat, aztán lehet kisorsolnak egy ingyen Blizzcon útra. Természetesen hazafelé úton jutott eszembe, hogy egy kérdést elba*tam.

11:30 körül a bolt előtt valami nagy dolog lehetett, mert a tömeg nagy zajt csapott akkor egy olyan 5-10 perc erejéig. Gondolom valaki kijött a boltból és előadott valamit. Eljött a 12:00, ekkor már 2 órája álltam a sorban. Próbáltam szóbaelegyedni másokkal, de mindenki inkább csak a maga társaságával akart beszélgetni. Majd elfelejtettem, 2 fickó Star Wars birodalmi gyalogosnak öltözve (nagyon profi cuccban) jöttek még 10 órakor, aztán a bolt előtt pózoltak, meg fényképezkedtek velük az emberek, aztán beálltak nem sokkal mögém, végül jött valaki aki mondta nekik, hogy rohadtul nem kéne itt lenniük, aztán végül nem tudom mikor, de távoztak.

Szóval eljött a 12:00, amiből annyit lehetett észrevenni, hogy kicsit elindult előre a tömeg. Aztán amikor már majdnem befordultam a sarkon, akkor megláttam egy életnagyságú Marine figurába bújt fickót, aki jött a sor mellett, és mindenkinek próbált valami vicceset mondani. Na ez az egyetlen olyan élmény, ami körülbelül 3 perc erejéig lekötötte a figyelmemet, nagyon jól meg volt csinálva, totál el tudtam képzelni magam előtt egy igazi Marine-t. Aztán 00:30, már befordultam a sarkon (utolsó előtti kép), ekkor megjelent egy Kerrigannek öltözött valaki, akit egyáltalán nem láttam, mert csak kijött a bolt elé, ott egy körülbelül 20-30 ember akiknek a haverjai hátul álltak a sorban fotózták meg tapsolták meg ilyesmi, én csak a csápjait láttam a tömeg fölött, mert ugye az átlagnál magasabb vagyok. 00:45, végre sorra kerülök, aztán kiderült, hogy bennt igazából nincsen más mint az egész bolt berendezve egy kacskaringózó sornak a pultokhoz. Kivéve két dolgot, középen a két kacskaringózó sor között egy 4 négyzetméternyi hely, ahova a soron belüli külön sor állt, ott lehetett fényképezkedni és megvárni (plussz 15 perc, egy Marine páncélba teszik bele az arcodat mintha te is Marine lennél), úgy hogy akkor már 3 órája álltam egyfolytában. Na nem! A boltban lehetett venni „Starcraft2 Strategy Guide”-ot, meg egy képes füzetet amiben az összes térkép benne van. Ezeket nem tartottam igazán fontosnak.

Szóval végre megkaptam a CE-met, plussz vettem egy egérpadot is, aztán még rászántam magamat arra, hogy beálljak a dedikálós sorba, ami nem volt túl hosszú, és elvégre akkor már körülbelül 2 órája idegesítettem magamat azzal a gondolattal, hogy ez az egész csak azért a rohadt aláírásért éri majd nekem meg, semmi másért. Ha ezt előre tudom inkább hazautaztam volna.

Aztán az egész este alatti második pozitív élményem következett. A dedikálásnál odatettem a CE-t, jobbról a lead developer, balról a nem annyira lead developernek látszó valaki aláírták. Carl Chimes egy olyan 50-60 év körüli figura, aláírta a dobozomat, felnézett, mondtam neki, hogy nagyon köszönöm, aztán nagy mosoly kerekedett az arcára és csak annyit mondott: „Have fun!”. Most ez így leírva annyira nem megható, de abban a pillanatban olyan jó volt azt érezni, hogy ezek ott a Blizzardnál tényleg szívük legteljéből azért dolgoznak, hogy mások életébe örömöt, szórakozást hozzanak.

Aztán végre 01:00-kor elindultam haza. London belvárosa ilyenkor hétfőn is buli-party központ, rengeteg részeg az utcán, szemét mindenhol, egy fazon egy már bezárt üzlet ajtajánál hugyozik. Az este csalódottsága után már csak annyit tudtam magamban mondani: „Na gyerünk haza innen a világ segglukából!”. 3 óra lett mire hazaértem, aztán persze 4-ig telepítés meg játék volt, fáradtságomban túlságosan nem tudtam örülni sem, plussz a munka miatt 2 napig totál kóma voltam, mert ez a hétfő teljesen kibillentett a ritmusból. És az egyik aláírást természetesen sikerült véletlen elkennem a kezemmel. FML!

(ja, és kinnt volt egy kivágott arcú nagy Marine kép, amivel fényképezkedni lehetett, de ugye már fáradt voltam, meg egyedül is …)