Elcsépelten fog hangzani, de valahogy már akkor sejtettem, hogy ez a bejegyzés lefordításra fog kerülni, amikor megpillantottam a címét. Sakk és Starcraft? A legjobb! Nem egészen azt kaptam, amire számítottam – figyelmeztetett is a szerző, hogy ez most más –, de ez egyáltalán nem volt baj. Szerintem egészen szuper a témamegközelítés! Nagy köszönet viasznak is, aki eredeti formájában ültette át magyarra a grafikus dolgokat, még úgy is, hogy ezzel ellent ment a saját szépérzékének!

Elég hamar szembe fog tűnni, hogy az SC2-ről semmi említés, és ez bizony az utolsóelőtti mondatig így is lesz. Itt csakis a Sakké és a Broodwaré lesz a terep, de nem kell félni, az egyes párhuzamokat olvasván akarva-akaratlanul is eszünkbe fog jutni egy-egy SC2-es játékos neve is, és ezt most nem azokra értem, akik átjöttek a BW-ből. Ennyit az időhúzásról, a tovább mögött olvashatjátok az eredeti szerző, whattefhat saját bevezetőjét, majd irományát.

Több párhuzam is vonható a Sakk és a Starcraft között, és ezek közül is a leg említésre méltóbb, hogy mindkettő egy olyan stratégiai játék, amelyet rendkívül magas szinten űznek versenyszerűen. A sakk egy paraszthajszálnyival idősebb, lévén a ma is használatos szabályok olyan 600 évvel ezelőttre datálhatóak, azonban a fejlődése és az egy-egy kiemelkedő alak által dominált korszakok sokkal több időt vettek igénybe, mint a Broodwar esetében, így korántsem őrültség a történelmük összehasonlítása. Ezen, valamint a Sakk és a Broodwar játékosok eredményeit oly remekül rendbe szedő és ábrázoló emberek munkáin felbuzdulván úgy döntöttem, hogy készítek egy közel sem teljes körű irományt ennek a két sportnak a történelméről és a legkiemelkedőbb játékosaik egybefonódó történeteiről. Tudom, hogy már jó pár Sakk/Broodwar iromány született a múltban, de én most valami mást szerettem volna csinálni.

A távoli múltban a Sakk még egy egészen más játék volt. A bábuk máshogy mozogtak, és a szabályok is mások voltak. Időszámításunk szerint 1500 körül olyan változásokon ment keresztül a játék, mellyel elnyerte a ma ismert formáját. A Broodwar esetében is hasonló fontosságú változások történtek a mérföldkőnek számító 1.08-as patch kijövetelével, még 2001 elején.

Ahogy a Vezér és a Dropship mozgékonyabbak lettek, úgy váltak a játékok is lendületesebbekké, ami megalapozta azt, hogy népszerű versenysportokká válhassanak. A játékok e kezdetleges szakaszában kiváló játékosok fedezték fel az alappilléreket. Maynard tette népszerűvé a róla elnevezett technikát, a munkások átszállítását, míg Philidor a gyalogstruktúra fontosságát emelte ki a játékmenet vezetésében. Egyszerű megnyitások is születtek, az ezek mögött lévő elképzelések azonban továbbra is nagyon kezdetlegesek maradtak.

A két játék folyamatos fejlődése magával vonta a versenyzők javulását is. Idővel mindkét játékot egy-egy ország fiai kezdték el uralni. Míg a Sakkban ez Oroszország volt, addig a Broodwarban Korea. Azonban ebben az időszakban még azonos szinten játszottak a világ minden táján.

Howard Staunton egyike volt az első nagy tehetségeknek, uralva a Sakk világát az 1840-es években. Eközben H.O.T.-Forever, az egyik legelső profi Broodwar játékos, a 2000-2003-as évek egyik legjobb játékosává vált.

A legnagyobb tehetségek talán Észak-Amerikából érkeztek ez idő tájt. A legendás Paul Morphy már csodagyerekként megvillantotta tehetségét, majd egy rövid ideig ő vált a világ legerősebb sakkozójává, akihez hasonlót még nem látott addig a világ, a kései 1850-es években. Ezután teljesen váratlanul visszavonult. A Broodwar világában a kanadai Grrrr… ért fel a csúcsra 2000-ben, újfajta stratégiát és ötletességet hozván a játékhoz.

Ekkor még a Sakkot és a Broodwart is merő tapasztalatból és puszta képzelőerővel játszották. Olyan briliáns elmék diadalmaskodtak az eszes és teljesen szokatlan játékaikkal, mint Joseph Blackburne a Sakkban, és GARIMTO a Broodwarban. Az ilyen játékstílusok azonban nem igényeltek nagy felkészülést a mai nagyokéhoz képest.

Ez azonban változóban volt, amint két roppant kreatív játékos került a csúcsra, forradalmasítva a saját játékaikat. A Sakkban Wilhelm Steintz lett az első hivatalos világbajnok, és előállt az első igazán komoly elképzeléssel a játék pozíciós elemeit illetően. Eközben BoxeR a Broodwarban egy addig példanélküli gyakorlási mennyiséget és minőséget vezetett be az alapvető képességek és a micro fejlesztésében. BoxeR a rendkívül szórakoztató játékával uralta a mezőnyt.

Mind BoxeRnek, mind pedig Steintznek felül kellett kerekednie egy hihetetlenül erős és agresszív riválisukon, hogy bebiztosítsák az uralmuk; BoxeR riválisa YellOw, míg Steintzé Anderssen volt. Ma úgy gondolunk BoxeRre és Steintzre, mint úttörőkre, akik kikövezték az utat a jövő játékosai számára.

Steintz és BoxeR uralmára végül náluk is nagyobb, feltörekvő tehetségek vetettek árnyékot. 1894-ben Steintz meggyőző vereséget szenvedett a Sakk Világbajnokságon egy újonc részvevőtől, Emanuel Laskertől. Az 1896-os visszavágó még ennél is egyoldalúbbra sikeredett, elindítva egy olyan 10 éves szakaszt a Sakk történelmében, ahol Lasker majd minden versenyen diadalmaskodni tudott, amin csak részt vett. Eközben BoxeRt egy fiatal tehetség, NaDa szorította háttérbe, aki minden idők egyik legsikeresebb Broodwar játékosa lett, valamint ő volt az első, aki megnyerte az aranyegér díjat.

NaDa és Lasker egyaránt hihetetlen hosszú ideig a pályán maradtak. NaDa szerepelt a legtovább a KeSPA top 30-as listáján, 87 hónapig zsinórban. Lasker 27 évig volt Sakk Világbajnok, tovább, mint bármely más játékos. Ezen kívül mindketten jelentős tevékenységeket végeztek a játékaik mellett: Lasker a matematikában, NaDa pedig a testépítésben.

BoxeR és Steintz nem akármilyen hagyatékot tudhatnak maguk mögött. Steintz elképzelései roppant értékesnek bizonyultak a Sakk világában, és rendkívüli hatással volt a nagyok következő generációjára, beleértve Capablancát is. Hasonlóképp volt ez BoxeR esetében is, aki a következő generáció nagyjai közül jó párat edzett, beleértve iloveoov-ot.

Jose Raul Capablanca egy rendkívül nagy tehetség volt, aki 1909-ben robbant be a sakk világába, amikor is 8-1-re legyőzte az amerikai bajnokot. A hihetetlenül gyors és hibátlan játékáról volt híres, kiérdemelve a „sakkgép” becenevet. Miután már tíz éve uralta a sakk világát, megmérkőzött Laskerrel az 1921-es Világbajnokságon, és úgy győzte le ellenfelét, hogy egyetlen egy meccset sem veszített. Capablanca meccsei a mai napig ösztönzőleg hatnak, és még azt is kimutatták rajtuk, hogy épp annyira hasonlítottak a lépései egy számítógépéhez, mint bármely mai sakkbajnoké.

Iloveoov hasonló egyeduralomra tett szert a Broodwarban. BoxeR felfedezettjeként 2003-ban érte el első sikerét, majd 5 starleague döntőn is learatta a babérokat az elkövetkezendő 3 évben. Az utolérhetetlen macro tudása miatt „Csaló Terran”-nak becézett játékost minden idők egyik legnagyobb Broodwar játékosaként tartják számon. A 33-4-es sorozata, amit még 2003 és 2004 között ért el, minden idők legjobb sorozata, a zsinórban 25 megnyert meccse a Zergek ellen pedig a mai napig a leghosszabb TvZ győzelmi sorozat.

Capablancát végül egy Alexander Alekhine nevezetű, hihetetlenül tehetséges és elkötelezett orosz játékos váltotta. Alekhine hosszú és figyelemreméltó karriert tudhatott maga mögött, fénykorában pedig teljességgel uralta a sakk világát. Főképp a kalkulációs képességeiről volt híres, és arról, hogy képes volt a maga javára fordítani a mérkőzések menetét, ezt pedig gyakran váratlan és kreatív módon érte el.

GoRush hosszú és eredményes karriert futott a Broodwarban, megnyervén a 2000-es World Cyber Gamest, ami után átmenetileg szüneteltette a pályafutását. A visszatérésekor aztán a Broodwar csúcsáig meg sem állt, 2005-ben megnyerte az MSL-t, iloveoov legnagyobb bánatára. Fénykorában főképp arról volt híres GoRush, hogy az elképesztő macro tudásával diktálni tudta a mérkőzések menetét.

Miután szemtanúi lehettünk pár nem mindennapi tehetség pályafutásának, a Sakk és a Broodwar eggyel magasabb szintre lépett a versenyzés terén. A tehetségek száma mindkét játékban elsöprő mennyiségű volt, a legértékesebb trófeákért vívott csaták pedig egyre kiélezettebbekké váltak.

Ebben a rendkívül túlzsúfolt időszakban két játékosnak sikerült társai fölé nőnie: Mikhail Botvinnik, világbajnoknak, és az aranyegeret elnyerő Julynak. Mindkettejük a döntőkben mutatott, átlagon felüli teljesítményeikkel tűntek ki a tömegből. Botvinnik 1938-ban szerzett magának nevet, amikor is mindenki megrökönyödésére legyőzte Capablancát. A világbajnoki címet először 1948-ban hódította el, majd jó pár évig nem tudott senki sem a súlycsoportjába férkőzni. 1957-ben veszítette el legelőször a címét, de aztán kétszer is visszaszerezte azt, 1958-ban és 1961-ben. Karrierje során jelentősen hozzájárult a sakk fejlődéséhez, megnövelve a legjobb játékosoktól elvárt gyakorlás mennyiségét.

July egy elsöprő erejű Broodwar játékos volt 2003 és 2005 között. Megszakította iloveoov 25-0-s győzelmi sorozatát a Zergek ellen, több tornagyőzelmet is magabiztosan bezsebelt, ideértve két OSL sikert is. Annak ellenére, hogy ezután hullámvölgybe került, sikerült visszanyernie régi formáját, amivel 2008-ban egy újabb starleague győzelmet tudhatott a magáénak, ezzel pedig ő lett az első Zerg, aki elnyerte az aranyegeret. July nevéhez köthető a mutalisk micro kifejlesztése, ami a mai napig az egyik legfontosabb elméleti hozzájárulás a játék fejlődéséhez.

Az egyik legnagyobb sakktehetség talán Mikhail Tal volt, aki egészen egyedi, ösztönös támadó játékot tudhatott a magáénak. Tal fénysebességgel robbant be a sakk világába, így az 1957-ben még szinte ismeretlen játékos 1960-ban már Botvinnikot győzte le a Világbajnoki döntőben az elképesztően agresszív játékstílusával. Sajnálatos mód ettől kezdve betegségek hátráltatták a karrierjét, és noha voltak bíztató próbálkozásai, hogy visszatérjen a csúcsra, sohasem szerezte vissza régi formáját.

A Broodwar világában GGPlay hasonlóan gyorsan ért fel a csúcsra, megnyervén a 2007-es DAUM OSL-t, amiben kiemelkedő szerepet játszott az egyedülálló defiler használata. Azonban a játéka ezután szinte teljességgel szétesett, ugyanis kéztőalagút szindrómában szenvedett. Noha az elkövetkezendő években voltak arra utaló jelek, hogy ismét a csúcs felé halad, de ő sem tudta visszanyerni a régi formáját.

Ez volt mind a Sakk, mind a Broodwar aranykora, és olyan óriási tehetségeket tudhatott magáénak ez a korszak, akik közül sokan évekig a legmagasabb szinten játszottak.

A Sakk nem állt készen arra, ami ezután jött. Ahogy a Broodwar sem.

Egy viszonylag stabilnak nevezhető periódus után mindkét játék talaját a mindenkori történelmük talán legnagyobb játékosai – és minden bizonnyal legnagyobb tragédiái – készültek felrázni. Lépj be, sAviOr. Lépj be, Bobby Fischer.

Egy olyan időszakban, amikor a Zerget menthetetlenül gyengének tartották, sAviOr bámulatba ejtő menetelése, aminek során öt MSL döntőben szerepelt zsinórban (ebből hármat megnyert), valamint egy OSL trófeát is elhódított, páratlan volt. Oly könnyűszerrel nyert a többi faj ellen, hogy teljességgel átírta a Zerggel való játékot.

Hasonlóképp tett Fischer, aki az esélyekkel mit sem törődve, egymaga fektette vállra az oroszokat. Menetelése a világbajnoki címig ép ésszel felfoghatatlan volt: két egymást követő 6-0-val győzte le Taimanovot és Larsent (egy döntetlent sem játszott – tartsuk észben, hogy ezen a szinten általában minden második meccs döntetlennel végződik), ezután egy 6.5-2.5-el megfosztotta Petrosiant a világbajnoki címétől, majd a döntőben 12.5-8.5-ös diadalt aratott Spassky ellen. A hidegháború közepette az orosz sakkiskola összefogott, hogy megállítsák Fischert, de ez az ember megállíthatatlannak bizonyult.

Tragikus mód, mindkét játékos távozása a porondról épp oly drámaira sikeredett, mint az érkezésük, döbbenetben hagyva rajongóikat. Miután egy MSL döntőben Bisutól 0-3-ra kikapott, sAviOr egy olyan hullámvölgybe süppedt, amiből soha többé nem tudott kimászni. Aztán 2010-ben a tragédia katasztrófába torkollott, ekkor ugyanis a játéktól való végleges eltiltással sújtották, amiért részt vett a bundaügyben.

A világbajnoki győzelme után Fischer, aki egyre paranoiásabbá vált, nem volt hajlandó megvédeni a címét Karpov ellen, és bejelentette a visszavonulását.

Mind a sakk, mind pedig a Broodwar egy teljesen új szintre lépett sAviOrnak és Fischernek köszönhetően. Ugyanakkor mindkét játék súlyos sebet szerzett ezen játékosaik elvesztésével.

Ebben az új korszakban Viktor Korchnoi emelkedett ki a Sakk világában. Már az 1960-as években is ért el sikereket, a 70-es és a 80-as évekre pedig egy egészen új szintre emelte a játékát. Sokak szerint ő volt a legkitűnőbb nem világbajnok játékos. Az agresszív és olykor töredezett játékáról volt híres.

A sAviOr utáni korszakban Bisu minden idők egyik legerősebb Protoss játékosává vált. 2007 és 2008 között 3 MSL-t nyert, ezzel ő lett a legtöbb starleague győzelemmel rendelkező Protoss játékos. Eközben bevezetett egy forradalmian új PvZ stílust, valamint kiérdemelte a „Ninja Toss” becenevet a dark templarokkal való harassolásai miatt.

A játékos, aki végül Fischer helyébe lépett a világbajnoki trónon, nem volt más, mint Anatoly Karpov. Kétségbeesett mód szerette volna bebizonyítani, hogy nem érdemtelenül lett ő a világbajnok, ennek jeléül pedig olyan szinten uralta a sakk versenyvilágát, mint ahogy azt azelőtt még soha senki. Miután kétszer is sikeresen megvédte a címét Korchnoi ellen, Karpov a világ legjobb játékosának bizonyult.  Az elképesztően szilárd játéka Capablancáéra hasonlított, a végjátéka pedig utánozhatatlan volt.

A Broodwar világában hamar egyértelművé vált, hogy ki volna érdemes sAviOr egykori trónjára: Jaedong, egy újabb hihetetlenül tehetséges Zerg. Miután a 12-0-s ZvT mutatójával és első starleague győzelmével felhívta magára a figyelmet 2007-ben, bebizonyította, hogy a ZvZ-je és a ZvP-je egyaránt remek, ezen kívül felbecsülhetetlen elméleti elemekkel bővítette az összes match-upot. Jaedong kivitelező képessége szintén a hibátlan határát súrolta, ezzel pedig hatalmas előnyt tudhatott a magáénak akkori ellenfeleivel szemben.

Ha nem esett volna egybe a karrierjük az elkövetkezendő két játékoséval, akkor könnyen lehet, hogy Karpovot és Jaedongot tartanák ma minden idők legeslegjobb játékosainak a maguk játékában. Legnagyobb bánatukra, Kasparovnak és Flashnek más tervei voltak.

Garry Kasparov akkor hozta lázba a Sakk világát, amikor úgy nyert meg 16 évesen egy Nagymester tornát, hogy még csak rangsorolva sem volt, ráadásul csak a véletlennek köszönhette, hogy egyáltalán részt vehetett a versenyen. Öt éven belül ő lett az első helyen rangsorolt játékos, majd Korchnoi és Smyslov legyőzésével kiérdemelte a lehetőséget, hogy kihívja Karpovot a világbajnoki címért. Egy elnyújtott összecsapást követően, amit végül a 48. játék után megszakítottak, megnyerte a visszavágót, ezzel 22 évesen ő lett mindenidők legfiatalabbik sakkvilágbajnoka. Az elkövetkezendő 20 évben Kasparov folyamatosan az első helyen tanyázott a ranglistán 1985 és 2004 között, és olyan megingathatatlan egyeduralomra tett szert, amire eddig még nem volt példa. A játéka minden téren egyformán erős volt. Főképp az elképesztően agresszív játékáról vált híres, na meg arról, hogy fejben félelmetesen előrébb tartott a játékban, mint bárki más. A tüzetes elemzéseivel pedig a felkészülés egy egészen új formáját vezette be.

Flash bemutatkozása elég szégyenletesre sikeredett, lévén kicheese-elte Bisut a DAUM OSL-ből. Azonban nem kellett sok idő, hogy az emberek felismerjék a hatalmas tehetséget benne. 2008-ban ő lett a legfiatalabb OSL győztes a maga 15 évével, megverve Jaedongot és Bisut. 2009-ben kissé megtorpant a karrierje, de 2010-re olyan egyeduralomra tett szert, amilyenre addig még nem volt példa. Ebben az időszakban több KeSPA pontra tett szert, mint előtte bárki más, és beállította NaDa rekordját a legtöbb starleague győzelem terén (3 OSL és 3 MSL győzelemmel). Flash arról ismert, hogy szinte hibátlan a játék minden terén, hiszen egyaránt otthon érzi magát mind az agresszív, mind a defenzív játékban, szituációkban. Újszerűségével jelentős változásokat hozott a Terran stratégiák palettájára.

Kasparov és Flash nyomában több új, bíztató tehetség is megjelent a Sakk és a Broodwar világában. A Sakkban Kramnik, Anand, Carlsen, Aronian és Topalov, a Broodwarban pedig Stats, ZeRo, Effort, Fantasy, Hydra és JangBi. Azt még nem tudni, hogy valamelyiküknek sikerül-e majd elődjeik nyomába lépni.

Az azonban bizonyos, hogy az oroszok egyeduralma a Sakkban fokozatosan alábbhagy, köszönhetően a játék nemzetközibbé válásának. Jelenleg a világ 5 legjobb sakkozója közül 3 nem orosz. Hogy lesz-e hasonló változás a Starcraft világában, az még bizonytalan, az viszont kétségtelen, hogy az SC2 felemelkedésével jóval nagyobb a nemzetközi befolyás a játékban. Nagy izgalommal várom a Starcraftok (a világ elsőszámú e-sportja) és a Sakk (a világ elsőszámú nem-egészen-sportja) jövőbeli fejlődését!

• Forrás: http://www.teamliquid.net/blogs/viewblog.php?topic_id=270708