Nos, idézem Hancut. Szavait tessék fenntartásokkal kezelni, és egyébként is az nem úgy volt: L’équipe de choc de gel rapporte de l’endroit de partie! Na szóval megérkeztünk. Szörnyű kalandjaink voltak, úgymint: Aston elhagyta a csomagját. Aston megtalálta az elhagyott csomagját. Büntetésből a metrón igazi paraszt magyar módjára felfaltuk Aston szalámis szendvicseit (ha Aston nagymamája véletlenül olvasná ezt, köszönjük szépen, finomak voltak). Később rájöttünk, hogy a párizsi metrónak gumikerekei vannak, és átható húgyszag terjeng a folyosókon. Aztán az is kiderült, hogy DC olyan félelmetes Monty Python-os “hellllllo”-val képes odamenni random bennszülöttekhez megkérdezni, merre kellene mennünk, hogy nekünk röhögnünk kell, a bennszülöttek meg ettől hülyének néznek. Ami persze bizonyos fokon helyes emberismeretre vall. A hotelünk egyébként kb. 5 percre van a parti helyszínétől, és a sarki kocsmát konkrétan Resto bárnak hívják. És a háromágyas szoba valójában egy franciaágyat meg egy pótágyat takar. Utóbbit einstandoltam. Most megyünk enni. Pá.   (A hotel wifije fizetős, a szomszéd kocsmáét lopjuk) Csináltam új albumot a képeknek, majd tolom felfelé folyamatosan.