A következő fordítás készítője:

Dani (nicket nem írt)

Az eredeti szöveg itt találtható. Köszönjük a fordítást!

Protoss játékmechanika összefoglaló

Protoss-nak lenni a Starcraft Brood Warban elég egyértelmű volt: sok nyersanyagra van szükséged néhány, de nagyon erős egységhez. A Starcraft 2-ben a Protoss „elgondolás” nem változott sokat, de az egységek igen, ami lehetőséget ad sok új stratégiára. Első és legfontosabb, hogy figyelembe vedd, hogy nem 4, hanem 6 munkással kezdesz. A fő bázisodnak már 2 Vespene gejzíre van, az eredeti játék egy gejzíréhez képest. Sokkal gyorsabban kimerülnek, de amint ez megtörténik, lehetőséged van megújítani a Vespene Assimilator-t, újra használhatóvá téve a jövőbeli gázkitermeléshez. Továbbá alkalmanként nem 8, hanem 5 mineral-t bányászol ki.

Amint kész a bázisod, a Zealot-ok kötelezők. Figyelembevéve, hogy nincsenek Dragoon-ok többé, a Zealot-ok tömeges gyártása az egyetlen életképes stratégia. A Pylon->Forge->Photon Cannnon->Gateway stratégia, ami a Zergling rush ellen a rámpák blokkolására volt használatos, amíg biztonságba helyezed az exped, még mindig hatásos az SC 2-ben, habár nem volt olyan térkép, ami direkt expet tett lehetővé.

Amint van egy pár Zealot-od kint, és bányásztál 200 egység gázt, a Cybernetic Core-t kell megépítened, hogy hozzájuthass bármilyen fejlesztéshez. Ettől kezdve választhatsz, hogy Stalker-et és Nullifier-eket építesz. A Stalker-ek remekek az Overlord-ok levadászásában. Vedd figyelembe, hogy ez a játék korai szakasza, és ilyenkor nem fogsz látni más repülő egységet. De a Stalkerek a blink nélkül nem olyan jók, ajánlatos kifejleszteni ezt, mielőtt távolsági egységek ellen mennél. A Nullifirek már mindkét képességükkel (Force field és Anti-Gravity) készülnek, tehát nem kell fejleszteni őket. Van még egy távolsági támadásuk is, nagyon gyenge, de használható. Egy vicces mikró támadást tehetsz Stalker-ekkel és Nullifier-ekkel, amikor Force field-et raksz a Stalker-eid és az ellenfél közelharci egységei közé, ezért körbe kell menniük hogy támadjanak, addig lőheted őket biztos távolsgágból, amint elérnek, „blinkel-d” át Stalker-jeidet a Force field-ek másik oldalára, hogy újra körbe kelljen menniük.

Ha a Zealotok tömegénél maradsz, és nem mész bele a komplikált Stalker és Nullifier mikrózásba, akkor ajánlott kifejleszteni a Charge-ot. A Charge egy sokkal jobb fejlesztés, mint a Leg upgrade a BW-ban. A Zealot charge-ol az ellenfelére, amíg el nem éri, ami azt jelenti, hogy ha az ellenséges egység menekül, a Zeal utóléri. Ez különösen a Zerglingek ellen jó, amik a Starcraft játékosok körében őrült gyorsaságukról híresek. A Charge tényleg egy jó fejlesztés, ami sokat ad a játék érzéséhez. Az, ahogy Zealot hadseregeddel az ellenséges vonalak felé Charge-olsz, megkíméli őket a távolsági támadók sebzésétől, és az ellenfelet általában védtelenül hagyja.

Nem fogok további stratégiát érintő adatokba menni, mivel ezután majdnem bármit megtehettek. Például, ha sok Gateway-ed van, és nem tudod, mit csinálj velük, morph-old át Warpgate-ekké, és menj az ellen mineral-jaihoz egy Phase Prism-el. A warp-olás nagyon jól működik és hatékony, különösen MBS-el használva. Csak tedd az összes Warpgate-ed egy csoportba, és amint a pszi-meződ aktív, csak 5 másodperc alatt készíts új egységeket, egyenesen az ellen munkásaira. Amíg visszaveri a támadást, a cooldown-nak vége, és újra Warpolhatsz még több egységet!

A Dark Templar-ok természetesen szintén nagyon hatékonyak. Egy DT-t engedni a bázisodra sokkal végzetesebb SC 2-ben, mint BW-ban. Sokkal kevesebb időbe telik egy pár DT-nek lerombolni a bázisodat, mint ahogy egy Observert készítesz, tehát légy felkészülve.

A Multiplayer meccsek a Blizzard WWI-n gyakran 20 percre voltak limitálva. Amíg képesek voltunk minden adatot megszerezni az egységekről, addig nehéz volt a játékbeli hatékonyságukat tesztelni. Az alacsonyabb szintű egységek is annyira fel voltak erősítve, hogy jobb volt tömegesen Zealotokat gyártani, mint magasabb szintű egységeket fejleszteni. De ezzel egyidőben nagyon csábító hátulról odalopakodni az ellenfél bázisára, és Warp-ot vagy Colossus-t használni. Védened kell a bázisod hátulját, ahogy az elejét is, mert sose tudhatod, honnan jön a támadás. Nagyon kevés légi egység volt használatban a Multiplayer-ben, szóval a Phoenix-jeim eléggé használhatatlanok voltak minden játékban, amiben játszottam. A Warpray egyébként elég király. A sötét design-ja és a támadás-animációja, egy jól játszható egységgé teszi, hatásos egység az ellenfeled szemében. A mindenható Carrier-nek most 7 interceptora van és nincs hozzá fejlesztés. Elég szomorú, hogy mire odajutsz, hogy Carriert építs Multiplayer-ben, már régesrég megnyerted a játékot. Ami Mothersip-et illeti, elég használhatatlan. Az összes, teljesen kifejlesztett képességével készül, de amióta a Nexus-ból építed, végig kell menned az egész térképen, hogy elérd az ellen bázisát. Ami nem lenne igazán probléma, ha nem lenne olyan nevetségesen lassú. Valószínüleg lassabb, mint a BW-ban a Reaver, kivéve, hogy nem teheted be a Mothership-et egy szállító egységbe, hogy gyorsabban menjen.

Ez volt a Blizzard Worldwide Invitational első napja, és a meccsek 20 perces limitje nagyon befolyásolta azt, ahogy a Starcraft 2 játszható volt. Tömegesen gyártott kis egységekből állt a legtöbb meccs, régi stratégiával, kis kreativitással a játékosok részéről.