Huh, ismét egy hosszú-hosszú fordítás érkezett be hozzám, amit ezúttal balint.nk küldött. A Starcraft2.Com-ot nemrégen frissítették egy novellával, amely a banelingek eredetével foglalkozik. Aki igazán szereti a lore-t és nem érti nagyon az angolt, annak egy durva adag lesz ez az olvasmány.

Szóval, mindenki mondjon el szépen 3 imát balint.nk elvtársunkért, aztán készítsétek a chipset meg a popcornt, és indulhat a

Broken Wide

by Cameron Dayton

Sérült audio fájlok maradványai az Emperor’s Fury battlecruiser törmelékeiből helyreállítva (a holo fájlok teljességgel helyreállíthatatlannak bizonyultak).

Alany: Maren Ayers közlegény, Medic, 128-as „Vas Bolondok” szakasz

Kihallgató: Serl Gentry kapitány, Orvos, Különleges Kutatási Műv.

Gentry kapitány

Foglaljon helyet, közlegény. Gondolom, fel van dúlva azok után, amiken keresztülment.

Ayers közlegény

Feldúlva? Ne gyerekeskedjen, Kapitány: nem volt ez teljes meglepetés. A természet nem pusztán alkalmazkodik. A természet csal, megváltoztatja a szabályokat, és kisurran a hátsó ajtón a tárcájával, mielőtt az ember felocsúdna.

Gentry Kapitány

Nem hinném, hogy tudom követni.

Ayers közlegény

Elnézést; ezek nem a saját szavaim. Ezek apám, a tiszteletre méltó Dr. Talen Ayers mondatai. Ez az ő sajátos éleslátása: egy rész elismert genetikus és két rész igazi falusi parasztember. Mindig pokolian zavarba tudott hozni engem.

Ha bármikor panaszkodtam a kutatásaim váratlan eredményei miatt, csak felidézte ezt a bölcsességet. A szokás hatalma, azt hiszem.

Gentry kapitány

Közlegény, ha visszatérhetnénk az elejére –

Ayers Közlegény

Mint amikor egy egész kontrollcsoportnyi muslicám úgy döntött, hogy olyan parányi utódokat hoznak a világra, hogy képesek legyenek a tárolóedény hálóján kijutni és szétrepülni más tájak felé. Szándékosan tönkretették három hónap hosszú-láncú fehérjeépítését. Legalábbis nekem szándékosnak tűnt.

12 éves voltam akkoriban, és úgy dolgoztam a saját egyéni Drosophilia melanograster mutációmon egy iskolai projekt részeként, mint egy robot. Apám csak nevetett, és azt mondta, legközelebb használjak befőttes üveget. Vén bolond. Bezzeg, amikor abbahagytam az egyetemet, hogy csatlakozzam a tengerészgyalogosokhoz, nem volt egyetlen okos mondása sem… Most lenne vajon?

Gentry kapitány

Ayers közlegény, lenne szíves a tárgynál maradni?

Ayers közlegény

Elnézést – túl személyes voltam? Maga kérte, hogy kezdjem az elején, de azt hiszem, nem nagyon érdekli az én apa-lánya konfliktusom.  Csak… rég volt, amikor utoljára igazán beszélni tudtam valakivel, aki több volt, mint parancsosztogató a kiképzőtáborban – és még van időnk, mire visszaérünk a civilizált világűrbe.

Gentry kapitány

(Megköszörüli a torkát.)

Ayers közlegény

OK, rátérek az üldözésre.

Gentry Kapitány

Legyen szíves.

Ayers közlegény

Hat hónappal ezelőtt a szakaszunk egy távoli, az Anselm jeges oldalán fekvő előretolt őrállás felé tartott, hogy felváltsa azokat a szegény szerencsétleneket, akiket egy évvel korábban vezényeltek abba a rideg, fagyos világba. Éppen befejeztük a téridő-hajlítást a belső rendszerben, és a végső ugrást terveztük, amikor egy sürgős hívást kaptunk a Korhal IV-ről: minden Minotaurusz besorolású battlecruisert visszahívtak a fővárosba, hogy felkészítsék interatmoszférikus harcban való részvételre.

Az utasítás az volt, hogy minden nem kritikus küldetést fagyasszanak be, az utasokat szállítsák le a hajóról, a rakományt pakolják le az első lakható ellenőrző pontnál, és warpoljanak a Főhadiszálláshoz, méghozzá sürgősen. Ezt másodrendű katonai hajókra is fenntartották, amennyiben a parancsnokságuk úgy ítéli meg. Ettől hamar kijózanodtunk. Maga is tudja, hogy a „lakható” kifejezés kissé lazán van kezelve a Dominíumban.

Gentry Kapitány

A váratlan áthelyezések a katonai élet részét képezik, Közlegény.

Ayers közlegény

Nos, hát, nem hiszem, hogy bárki is örült, hogy határozatlan időre kivonják a forgalomból járműfejlesztés miatt.

A navigációs számítógépünk úgy számította, hogy a legközelebbi szikla, ami megfelel a feltételeknek egy kopár bányász világ a belső-rendszer határán: Sorona. Maga is látta már – rozsdabarna bolygó csekély aszteroida gyűrűvel középtájt. Olyan, mint egy dagadt gyerek piszkos kis övvel a derekán.

Gentry Kapitány

(Nevet, aztán  észreveszi magát.)

Igen, láttam már Soronát.

Ayers közlegény

Rendben. Akkor már két éve voltam medic a 128-as szakaszban. Magunkat Vas Bolondoknak hívtuk, és Travis Orran százados volt a parancsnokunk. Csak a csapat egy maroknyi része látott valaha közelharcot, és azok is jelentéktelen békefenntartó akciók voltak. Igen, én is tudom, hogy mi nem voltunk a Mennyország Ördögei; háborús hősöket nem küldenek őrszemnek Anselmen csücsülni. Mindegy, nem hiszem, hogy bármelyikünk is úgy képzelte, hogy a mi időleges hátráltatásunk némiképp több lesz, mint időleges.

Ez hat hónapja volt. Hat hónapja, Doki.

Gentry Kapitány

Kapitány…

Ayers közlegény

Mindesetre, nem várt minket üdvözlőbizottság a forró leszállópályán.

Gentry Kapitány

Ez szokványos, közlegény. A kisebb kolóniákban nincsen elegendő személyzet, hogy a csillagkikötőket teljes létszámon üzemeltessék.

Ayers közlegény

Ez nem olyan volt, mint amikor ebédszünetben nem érnek be időre. A hely üres volt. Az volt már jó ideje.

A százados terve az volt, hogy minden ellátmányt, amit elbírunk, összegyűjtünk, és elvonszoljuk a kolónia tizenöt mérföldre fekvő legközelebbi előőrséig, egy kis mélyedésig, aminek a neve Cask. Kapcsolatba lépünk a helyi polgármesterrel, és keresünk egy kényelmes táborhelyet arra az időre. Orran százados viccelődött, hogy legalább lesz egy kis színünk mielőtt Anselmbe hajózunk. Többen nevettek; azt hiszem, mindannyian a napos oldalát szerettük volna látni a helyzetnek.

A zerg ezt rövidre zárta.

(Ezután hosszú  szünet következett és annak zaja, ahogy Gentry feljebb ült a székében.)

Gentry Kapitány

Kérem, közlegény.

Ayers közlegény

Öt mérföldre voltunk a kolóniától, amikor a föld egyszerűen csak… egyszerűen csak felrobbant körülöttünk. Minden amire emlékszem, az tengernyi karom csattogása, fogak csikorgása és vér. Annyi vér. A zerg úgy úszott keresztül a szakaszon, mint hal a vörös óceánon.  Braden közlegény épp előttem volt, és láttam, ahogy a kezét egyszerűen lehasították – páncélt, csontot, mindent -, és ő eltűnt két szörnyeteg alatt.

Maga és  én mindketten tudjuk, hogy nem volt semmilyen zerg aktivitás az űrben évek óta. Hallottam ezekről az idegenekről, láttam a kiképző  videókat. De semmi sem készít fel a színtiszta állatias rettegésre, ami elfogja az embert, ha azok támadnak. A sebesség. A kegyetlenség. Százával láttam zergeket azóta, de az első támadás még mindig kísért. Mindig is fog.

(Újabb hosszú  hallgatás.)

Gentry Kapitány

Nos, hogyan élték túl ezt a meglepetésszerű támadást, közlegény?

Ayers közlegény

Hát, a százados volt az, aki észnél volt, és végül kiragadott minket a vakrémületből. Szólt a Bolondoknak, hogy dobják el csomagjaikat, fejlődjenek köralakzatba, és nyissanak tüzet. Emlékszem a hangjára – magabiztos és egyenletes a káosz közepén is. Ő jó vezető. És jó ember.

Öt tengerészgyalogos vére már a homokbuckákat áztatta mielőtt az első lövés eldördült volna. Én ösztönösen kikaptam tokjából az A-13-asomat és Braden felé fordítottam a medkit töltéssel, amikor Delme közlegény megragadott és rámüvöltött, hogy inkább a saját bőrömet mentsem. Igaza volt. A nano nem sokat segít, ha egy tengerészgyalogos zsigerei a CMC hastájékán ömlenek ki.

Valószínűleg nem telt el két perc, mire Orran százados pihenjt vezényelt. A füst tisztult, mi meg csak álltunk ott döbbenten.

Gentry Kapitány

Döbbenten? A szentségit, közlegény. A Domíniumban minden tengerészgyalogost kiképeznek zerg támadás esetére.

Ayers közlegény

Maga még sosem látott közelharcot a zerggel, nemde, Doki?

A mi hatvan tengerészgyalogosból álló csapatunk tizenkét főt veszített, és hamarosan még hárman csatlakoztak hozzájuk. A zerg elővigyázatlanul, ziláltan talált minket, és a világ összes kiképzése sem ért volna fabatkát sem. És a legrosszabb? Mindent kétszer átkutatva is csak tíz alien holttestet tudtunk összeszedni. Tíz idegent. Egy maroknyi zergling iktatta ki a szakaszunk negyedét pár perc alatt.

A holnapot sem értük volna meg, ha a kolóniában nem hallották volna meg a lövéseinket, és nem jöttek volna megvizsgálni, mi történt. Porfelhőt láttunk a horizonton, amelyet az esti fények vörösre festettek. A százados alakzatba vezényelt minket, mi pedig felkészültünk a következő támadásra. Aztán nehéz terran motorok barátságos üdvözlő zúgását hallottuk. Egy bányász jármű – egy nagy ércrakodó-gép, a kinézete alapján – tartott felénk, mi pedig rendkívül megörültünk.

Ám az ujjongás elhalt, ahogy a jármű látótávolságon belülre került.

Gentry Kapitány

Nem az, amire számítottak?

Ayers közlegény

Mondjuk úgy, hogy a rakodógép látott már szebb napokat is. Mély vágások éktelenkedtek az alvázon, a gumikon úgy látszott, mintha valami az egyik oldalán végigrágta volna őket. A szállítójármű elejére két hydralisk koponyát erősítettek, a plasteelból készült fényszórók pedig zordan világították át az üres foglalatot. Nem az a szíves vendéglátást sugárzó jármű, amit reméltünk, de legalább az össze-vissza karcolt ércszállító utánfutón akadt valamennyi hely a szakasz számára. Felpakoltunk és igyekeztünk nem tudomást venni a járműn összezsúfolódott civilek arcán tükröződő reménytelenségről. Teljesen nyilvánvalóan mást vártak, mint a mi tágra nyílt szemekkel csodálkozó szakaszunk.

A visszaúton megtudtuk a történetet is. A zerg először a kívül eső Soronai telepekre csapott le nyolc hónappal azelőtt, aztán gyorsan végigsöpört a fennmaradt terran létesítményeken. Igen, így van – nyolc hónap alatt. A kolónia lakói állították, hogy azóta is minden nap küldtek ki vészjelző üzeneteket a Domíniumba, és a közeli telepekre. Semmi válasz. Azt gondolták, hogy a kommunikációs állomás talán meghibásodhatott. Rohadt egy időpont arra, hogy a telók tönkremenjenek, nem, Doki?

Gentry Kapitány

Tehát, hogyan volt képes a fegyvertelen bányászokból álló lakosság túlélni a nyolchónapos ostromot olyan ellenség ellen, amely egyike a legveszélyesebbeknek, amikkel az emberiségnek valaha szembe kellett néznie? Ez összezavart minket.

Ayers közlegény

Van annak bármi esélye, hogy vetettetek egy pillantást is a felderítő videókra abból az időből, amikor végre eldöntöttétek, hogy megmutatjátok magatokat? Ha még nem, szólj a technikus srácoknak, hogy mutassák meg Cask sematikus ábráját.

A kolóniát találóan nevezték el Casknak, vagyis hordónak. Minthogy a lehető  legtökéletesebb természetes erődítményben fekszik, amit csak el tudok képzelni, a kolónia egy katonai építész valóra vált álma. Cask egy magas falú kanyon ráncaiban pihen, ami egy masszív sziklaboltívben végződik. Eltekintve az árnyéktól, amit az iker-napok fénye elől nyújt, a boltív megvédi a kolóniát még a legerősebb légitámadástól is.  Egy szárazföldi ostromnak pedig keresztül kell hatolnia egy szűk keresztmetszetű területen, amit a bányászok hatásosan csak úgy hívnak, az Ék. Még a mi egyszerű szállítmányunk is karcolta a falakat, mialatt a bányászok megnyitották az összekarmolt paristeel kapukat, hogy átkelhessünk a szükségbarikádon.

Doki, a zerg nyolc álló hónapon keresztül mindennap hemzsegett az Éknél, de a civilek visszaverték, pedig másuk sem volt, csak shotgunjuk és bányászlézereik. Ez volt az első alkalom, amikor arról hallottam, hogy civilek vertek vissza egy zerg támadást, és azt hiszem, tényleg kezdtünk hinni benne, hogy a lemorzsolásukra alapozott stratégia gyümölcsöző lehet. A zerg csak nem tarthatja fenn ezt a tevékenységét mindörökké egy gyakorlatilag élettelen világért, nemde?

Gentry Kapitány

Nem tudok annál több tudományos információval szolgálni az idegenekről, mint amit maga elé tártunk a kiképzővideókon, közlegény. Kérem, folytassa a beszámolót.

Ayers közlegény

Rendben. Bocsánat.

Tehát felvettük a kapcsolatot a helyi vezetővel, aki egyre csüggedtebb és csüggedtebb lett, amint világossá tettük, hogy nem, mi nem egy nagyobb haderő részei vagyunk, és fogalmunk sincs, mikor tér vissza a mi szállítóhajónk. A kolónia orvosa önkezével vetett véget életének egy hónappal azelőtt, úgyhogy engem hamar elárasztottak a beteg, sebesült civilek.

Az alultápláltság felütötte a fejét rögtön, amint az ellátás akadozni kezdett, a lakosok pedig mindent, amit találtak összekapartak az ostromlott hidroponikus kertekből és egy helyi penészféléből, ami a kanyon árnyékos szélein telepedett meg. A dolog savas volt, krémízű, és szokatlan borsos illata volt. De elég protein és karbonsav-összetevő volt benne, hogy az emberek ne éhezzenek. A savas anyag elkoptatja a fogzománcot, szóval én magam rengeteg időt töltöttem foghúzással. Nem épp, amire egy zerg támadás után számítanál, én is tudom.

A zerg ostrom első hulláma megérkezésünk után egy órával jött. A magunkkal hozott felszerelést pakoltuk le, amikor a sziréna beindult. A vészjelzők hangjelei közötti szünetekben hallottam a fokozatosan erősödő suhogást, ahogy a kanyon falai szinte reszkettek. A százados utasított minket, hogy mindent dobjunk el és foglaljuk el pozícióinkat a civilek által emelt hevenyészett falak mentén.

Ha a zerg lesből támadja az embert, az egy dolog. Felkészülve, bezárva és betárazva várni rájuk egészen más élmény. A sarkon beforduló első zerglingek tucatnyi C-14-es géppisztoly és nyolc bányászlézer átható kereszttűzével találták szembe magukat. Fröccsenő testnedvek zuhanya festette a kanyon falait és a lények következő hulláma előrerohant – az idegenek társaik maradványaiban áztak és ugyanolyan hamar le lettek kaszálva.

A következő  húsz percet a puskatűz szokásos zaja és döglődő zergek sziszegős zsivaja töltötte ki. Miután egyértelművé vált számomra, hogy kötszeres képességeimre nem lesz szükség, elfoglaltam egy pontot a falon, és egy kölcsön C-7-essel tüzelni kezdtem.

Tüzelni. Csatakos lukakat vágni a zerglingekbe. Nézni őket, ahogy vonaglanak, a földre zuhannak és rángatóznak, míg meg nem dermednek. Hippokratészi eskü ide vagy oda, jól esett.

Gentry Kapitány

Hmmm..?

Ayers közlegény

Igen. Nagyon-nagyon jól esett. Vasszögekkel kilyuggatni a rohadék démonokat. Hiszen annyiunkat gyilkolták meg… csak ölni és ölni és ölni és…

(Sírás halk hangjai.)

Gentry Kapitány

(A hajtókájába) Itt Gentry. Nem hiszem, hogy érdemes lenne itt folytatni. Hozzanak le orvosokat és egy hordágyat felkészítve –

Ayers közlegény

Nem! Nem, mindjárt jól leszek. Csak kell… kell egy perc.

Gentry Kapitány

(Még mindig a hajtókájába) Legyenek készenlétben.

Ayers közlegény

(Szipog, majd vesz egy mély levegőt.)

Elnézést kérek, Kapitány. Egy pillanatra megint ott voltam és…

Gentry Kapitány

Tartson ki, közlegény, szedje össze magát. A Domíniumnak szüksége van ezekre az információkra, hogy életeket mentsen. Emlékezzen erre.

Ayers közlegény

Életet menteni? Hah. Örülök, hogy így fogja fel, Doki. Így máris milliószor könnyebb lesz.

Tehát a szakaszom be volt zárva ebbe a piszkos világba, a zerg pedig mindennap támadott minket. Óraműpontossággal. Mi meg tartottuk a vonalat. Napok teltek el. Hetek.

Megtanultuk tartalékolni a muníciót, rábízni magunkat a bányalézerekre, amiket a civilek eszkábáltak dobogókra a falakon, hogy kontroll alatt tartsák az idegeneket. Az Ék tényleg semlegesíteni látszott a zerg offenzívát: nem számított, mennyi karom viharzott át a kanyonon, legföljebb csak olyan közel jutottak, hogy megkarmolják a barikádot, mielőtt leterítettük volna őket.  Szinte több munka volt elégetni a tetemeket a lézerekkel, amikor a támadásnak vége szakadt.

Az egész napi rutinná vált. A támadások előre meg nem határozható időben jöttek, de 24 órában csak egyszer. Mindig néhány tucat zerglinggel kezdődött, majd rohammá terebélyesedett – százával jöttek egymás hegyén-hátán olyan összevisszaságban, hogy minden lövés garantáltan két-három testet eltalált.

Gentry Kapitány

Rendben, közlegény. Most már kezdünk a fontos információknál tartani. Milyen alakzatban érkeztek a támadások? Csak a kisebb, zergling faj otromolta önöket?

Ayers közlegény

Igen. Kérdezősködtem a többi általam tanult zerg fajról – hydraliskek, unltraliskek, devoruerek – tudja, az összes fajta rondaságról. Úgy tűnik, a korai támadásokban ezek is részt vettek, de a számuk csökkent, ahogy telt-múlt az ostrom.

Gentry Kapitány

Csökkent?

Ayers közlegény

Csökkent, majd teljesen eltűnt. A kolónia lakói észlelték ezt a fontos változást a hónapok során, mi pedig feltételeztük, hogy ez annak a jele, hogy a zerg populáció olcsóbb fegyverek felé fordult.

Gentry Kapitány

Változatlanul úgy gondolja, hogy ez történt?

Ayers közlegény

Nem. Bárcsak tényleg tudtam volna, mi történt valójában.

Gentry Kapitány

Alaposan megvizsgálta?

Ayers közlegény

Mindjárt elérkezem oda. Hallania kell a továbbiakat, hogy megértse.

A lakosok örültek, hogy ott voltunk, és biztosították, hogy mindig el legyünk látva friss vízzel a kolóniából és friss töltényekkel a kolónia átalakított szerszámgyárából. Az ellátmány, amit magunkkal hoztunk némi megnyugvást nyújtott, a mi technikus-agytrösztünk, Hughes közlegény pedig nekiállt leellenőrizni a kommunikációs készüléket. Nagyon különös eredményre jutott: amennyire ő tudta, az üzeneteket sikerült elküldeni. Csak senki sem válaszolt rájuk.

(Hosszú  szünet. Gentry Kapitány ismét megköszörüli a torkát.)

Gentry Kapitány

Folytassa.

Ayers közlegény

Csak az első  néhány hét elteltével kezdett bennem erősödni a gyanú.

Gentry Kapitány

A kommunikációs rendszerrel kapcsolatban?

Ayers közlegény

Nem, a zerggel kapcsolatban. Miért gyanakodtam volna a kommunikációs rendszerre? Nem vagyok egy műszaki zseni. Az állandó és teljesen haszontalan zerg támadások ejtettek gondolkodóba.

Eszembe jutott egy vitám Apámmal egy előadása után. Az evolúciós elméletre koncentráltunk, és elkövettem azt a hibát, hogy szóvá tettem egyik tételét – valamit a mutációk bekövetkezésének gyakoribbá válásáról drasztikusan lecsökkent egyedszámú populáció esetén. Úgy éreztem, nevetséges elképzelni organizmusok egy populációját, mint valamilyen kollektív tudattalant, amely képes reagálni a veszélyekre az egésztől független alaki gondolkodással.

Gentry Kapitány

„Alaki gondolkodás”? Közlegény, kap tőlem egy ötöst szókincsért, de most egy csomó szépen csengő szót használt arra, hogy leírja a teljesen elfogadott cerebrate koncepciót. Ebben egyáltalán semmi új vagy forradalmi nincs.

Ayers közlegény

Bocsáss meg, Doki, de azt hiszem, nem érted. Ő nem erről beszélt. Ő azt állította, hogy egy elkülönült populáció azonos fajhoz tartozó egyedei csoportszintű mutációgyakoriság-növekedést érhetnek el utódaikban, a súlyosan eső létszám miatt. Ez azt valószínűsíti, hogy valamilyen biokémiai kommunikáció létezik minden faj genetikus szintjén. Még az én vacak muslicáimnál is.

Gentry Kapitány

Vagyis…  maga az mondja, hogy egy elkülönített csoport mutálódhat, hogy a váratlan helyzettel megküzdjön. Ez az, hogy a természet kisurran a hátsó ajtón a tárcájával, mielőtt az ember felocsúdna.

Ayers közlegény

Kezdi kapisgálni.

Az elmélet hülyeség, gondoltam. Nem használt formulákat, algoritmusokat, vagy előrejelezhető mintázatokat. A tudomány nagy része olyan, mint egy pisztoly, nemde? Megtöltöd, meghúzod a ravaszt, és kilövi a golyót. Ha egyszer megértettük a működését, minden alkalommal meg tudjuk azt jósolni. Mit gondolt, miért csatlakoztam a tengerészgyalogsághoz? Az apa-komplexust félretéve, úgy értem. Gépfegyverek; befoldozni a lyukakat, amiket ütnek; megnyerni a csatát. Egyszerű, tiszta, könnyű. Apám utálta az egyszerűség iránti éhségemet, a valószerűtlen fekete-fehér univerzumot, amit ő csak „bugyuta bináris fantáziának” hívott.

„Maren” – mondogatta – „A plusz B néha nem egyenlő C-vel. Néha M-el egyenlő; néha 42-vel; és néha esszé formájában ölt alakot. El kell fogadnod a tényt, hogy a legfontosabb kérdéseknek túl sok oldala van ahhoz, hogy képes legyél mindet számításba venni. Egyet vissza kell lépned, és be kell fogadnod az egész zajos képet.”

Megbuktatott abban a szemeszterben, hiába volt minden tesztem hibátlan. Ahogy mondta, pont a legfontosabb részt nem értettem meg.

Gentry Kapitány

Szóval Cask miatt újragondolta apjának elméleteit?

Ayers közlegény

Igen. Rettentő nehéz kimondani, de igen. Valamit a megfeneklésről egy sivár sziklán, emberevő csótányoktól körülzárva lenni, és alienpenészt enni. Apám nagyon büszke lenne az ő kicsi lányára.

Mindenekelőtt, miért engednék rá a csapataikat intelligensnek tartott idegenek szándékosan és szisztematikusan egy lakhatatlan területre? És miért tennék ezt állandóan, és periódikus időközönként? Cask egyértelműen nem volt semmilyen szempontból sem stratégiai jelentőségű. Ami azt illeti, Sorona sem.

Az idegenek biológiájába sosem ástam bele mélyen magam tanulmányaim során; kimaradtam az iskolából, hogy ne legyek apám szigorú keze ügyében, mielőtt még a zerg pszichológiát komolyan tanítani kezdték volna iskolai kereteken belül. Abból, amit a lebutított kiképzőtábori videókból össze tudtam rakni, a zerg Overmind adaptív DNS-t használt, hogy különálló, egymással kapcsolatban nem álló organizmusokat egyesítsen a saját genetikai palettáján. Ez az én muslica génszobrászatomat gyerekjátéknak tüntette fel.

Mi van, ha az a tudat, akármilyen legyen is, amely ezt a populációt irányítja, észrevette az egyedi dilemmát ebben a kitartó terran bázisban? Mi van, ha apám elmélete igaz volt? Mi van, ha a fordított kapcsolat a populáció túlélési rátája és a véletlenszerű mutációk száma között nem csak, hogy a tudat  által tökéletesen megértett elmélet volt, hanem valami, amit felhasznált, hogy leküzdje az akadályokat, amikor minden más taktika már haszontalannak bizonyult? A mi elszánt bástyánk nem csak teszt lehetőség volt az ellenség számára?

Gentry Kapitány

Le vagyok nyűgözve, közlegény. Nem mehetek itt a részletekbe, de az ön harctéri következtetései szinkronban vannak a legtöbb adattal, amik a technikai részlegünk birtokába jutottak. Mi volt a következtetése?

Ayers közlegény

Tudnom kellett. Tudnom kellett, hogy használnak e minket, sőt segítjük e zerget azzal, hogy rákényszerítjük egy erőltetett mutációs stratégiára. Ki kellett vizsgálnunk a hive-ot, amely ezért a zerg populációért volt felelős. El kellett pusztítanunk.

A százados kinevetett. Megpróbáltam elmagyarázni megint, de leállított; az arckifejezése ekkor már kemény és rideg volt. Elmondta, hogy nem tudja, meddig leszünk még itt ragadva ezen a sziklán, és, hogy bármelyik isten volt is kegyes, és segítette az ő ateista tengerészgyalogosait, ő, Orran, képes volt megtalálni a módját, hogy a szakaszt életben tartsa a zerg támadás közepette. Helyben akart maradni és várni a tankokra. „Hagyja a tudományt a tudósokra, közlegény.”

Gentry Kapitány

Maga mit tett?

Ayers közlegény

Megtettem, amit tudtam. Megvártam, amíg a következő roham kimerült, és felmásztam a barikádra.

Gentry Kapitány

Kis harctéri kutatás?

Ayers közlegény

Pontosan.

A többi gyalogos elkezdett üvölteni, és hallottam Delme közlegényt a századosért kiáltani. Valami elhangzott arról, hogy „elveszteni még egy sarlatánt öngyilkosság miatt”, és nem tudtam megállni, hogy el ne mosolyodjak, amiért ilyen nagyon féltenek. Hé, végül is a következő támadás nem érkezhetett, csak legkorábban másnap reggel.

A százados elérte a fal tetejét és ordított velem, amint a lábam megérintette a homokot. Nem foglalkoztam vele és nekiálltam dolgozni, mintákat venni a tetemekből. A gyengített sebészi lézerek a páncélomon gyors munkát tettek lehetővé, a C-7-esemet pedig kibiztosítva magamnál tartottam, ha esetleg a zerglingek mégsem lettek volna olyan halottak, mint amilyennek tűntek.

Mikorra egy jó adag mintát összegyűjtöttem, Orran százados felemelte a kaput, és úgy állt ott, mint aki mindjárt felrobban.

Mit tehetett volna? Lője le a bolygó egyetlen medicjét? Egy órán keresztül kiabált velem, aztán bebörtönzött a hálókörletbe. Amint az ajtó bezárult, neki kezdhettem a munkának, átváltoztatva a szobát egy hevenyészett laboratóriummá. A legtöbb felszerelést, amire szükségem volt, a páncélomba épített műszerekből kialakíthattam, és egy órán belül már a támadóink húsának összehasonlító elemzését végeztem.

Gentry Kapitány

Labort készített a páncéljából? Ismételten le vagyok nyűgözve, közlegény.

Ayers közlegény

Önök ott fenn úgy gondolják, hogy mi gyalogosok csak agy-halott barbárok vagyunk, nemigaz? Nem számítanak arra, hogy tudjuk, mi folyik?

Gentry Kapitány

„Mi folyik?” Nem tudom, mire céloz, közlegény, de javaslom, folytassa a jelentését.

Ayers közlegény

Ahha. A labor nem volt túl díszes – csak arra elég, hogy néhány alap tesztet lefutassak. Nem tartott sok időbe körülhatárolni a mutációt még az én hiányos képzettségemmel sem. Tudta, hogy az emberi szervátültetés nem más, mint folyamatos harc a gazdaszervezet ellen, hogy befogadja az új húst? Nos, képzelje el a reakciót, ha az új sejtek egy teljesen más fajtól származnának.

A zerglingek összekapcsoló biológiai szövete – a kemény, bőrszerű  anyag, amely a megerősített zerg kitinpáncélt köti össze az izomszövettel – felhólyagosodott. Minden minta, amit begyűjtöttem valamilyen fokú duzzadást és nyugtalanságot mutatott a gumós pattanások miatt, amik rajta csoportosultak.

A következő  felfedezésem teljes meglepetésként ért. A lüktető hús egészen egyedi borsos szagot árasztott. Olyan szagot, amelyhez hozzászoktam minden ebédnél, amióta Soronára érkeztünk.

Gentry Kapitány

Épp az az illat, mint a –

Ayers közlegény

Hogy a zerg miért akart egy helyi penész félét genetikai tulajdonságainak pot-purijába beolvasztani, meghaladta a tudásomat.

Talán nem volt szándékos. Egy alien fertőzés, amit egy… alattomos algaféle okozott? Hah. Kételkedtem benne, hogy bármi képes ezeknek a szörnyeknek a biológiai védelmi mechanizmusán keresztüljutni, de végülis lehetségesnek lehetséges volt. Úgy döntöttem, felboncolok egyet a kisebb hólyagok közül, egy akkora mérgeszöld példányt, mint a körmöm. Feltöltöttem a laseremet és végeztem egy kis bemetszést.

Gentry Kapitány

És?

Ayers közlegény

És két órával később ébredtem fel a kórteremben, a bőröm pedig lángolt. Orran százados a hordágyamnál állt, az arca tele volt aggodalommal. Elmondta, hogyan rohant a gránát miatt, hogyan talált meg engem a szomszéd szoba összeomlott fala alatt. Ekkor néztem le, és láttam meg a páncélom maradványait. Az egész jobboldala úgy nézett ki, mint egy gyertya, amelyet láng fölé tartottak: a páncéllemezek egybeforrtak. A százados azt mondta, hogy legközelebb ha ki akarok kapcsolódni, előbb vegyem le a páncélomat. Igen, ő jófej srác.

Megkértem, hogy vigyen el a hálókörletbe. Orran százados vagy bűntudatot érzett, vagy csak feladta velem a harcot, mert alányúlt a kezemnek, és félig elhúzott, félig elvitt engem kórteremből. A szobám a földdel volt egyenlő, a falak minden irányban kirobbantak. Szerencsém volt, hogy túléltem.

„Ez nem egy gránát volt,” – mondtam a századosnak. „Egy hólyag.”

Nevetett, és meg volt győződve arról, hogy megőrültem. Megkértem, magyarázza el, hogyan találhattam volna egy savgránátot a hálókörletben. Úgy gondolta, a ruhám részeiből állítottam össze: megtalálták a szükséglaborom darabjait a törmelék között szétszóródva. Tudja, nem tudtam érte hibáztatni. Ki hitte volna el a történetemet gonosz alien pattanásokról?

Végülis, bezártak egy másik szobába Delme közlegény állandó felügyelete mellett. A bőröm felhólyagosodott, felrepedezett és elkezdett hámlani; a foltokat még mindig láthatja kezemen. Elmondtam Delme közlegénynek a félelmeimet, és azt, hogy szükséges lenne elterjeszteni, mi történt itt. Elmondtam neki, hogy talán egy új zerg mutációról szóló híradás miatt valaki csak felfigyelne ránk.

Csak bólogatott, mosolygott és oldalfegyvereinek kitisztítására koncentrált. Delme egész biztosan vagy tucatszor kitakarította azt a vacakot a következő pár napban.

Gentry Kapitány

Eközben az egysége még mindig a zerg támadások kereszttüzében állt?

Ayers közlegény

A zerg? Ó, nem. Nem jöttek.

Gentry Kapitány

Nem jöttek?

Ayers közlegény

Nem, uram. Egy utolsó támadás egy nappal a balesetem után, aztán semmi. Delme elmondta, hogy mindenki óvatosan optimista, és még én is elkezdtem bizakodni. Talán ez tényleg valamilyen csodálatos megbetegedés volt, ami behódolásra késztette a zerget? Életünket a Soroniai penésznek köszönhetjük?

Orran százados megenyhült pár nap után, és kiengedett az őrizet alól. Nem tudom, ki könnyebbült meg jobban: én vagy Delme közlegény. Még egy hét telt el incidens nélkül, és a százados megkockáztatta egy felderítő osztag kiküldését. Három gyalogost választott ki a sok magasba ledült kéz közül a csoportban; mindannyian komoly klausztrofóbiát éreztünk, mert túl sok ideje voltunk már bezárva a nyomorult Ékbe.

Találtam néhány szerszámot, és elkezdtem dolgozni a szegény elolvadt ruhámon, és kiszabadítottam a lábcsatlakozókat annyira, hogy már hordani tudtam azt a rondaságot. Zerggel vagy anélkül, jobban esett újra az átalakított CMC-mben sétálni. Már nem voltam az az egyszeri tudós többé. A Domínium medicje voltam, a mindenségit. Apám meglátásai a természetről, mint gonosz zsebtolvajról, dicsőségesen hullottak darabjaira egy fertőző penész miatt.

Gentry Kapitány

Igen, igen. És mit talált a felderítő osztag?

Ayers közlegény

Mindannyian kíváncsiak voltunk, mikor visszatértek, és a civilek is odasereglettek, reménykedve abban, hogy a támadásoknak végleg vége. Orran százados úgy döntött, megszegi a protokollt, és a tömeg előtt hallgatja ki őket.

Orran megkérdezte az osztagot, hogy belefutottak e ellenséges erőkbe. A három gyalogos egymásra nézett és mosolygott. Godard közlegény még nevetni is elkezdett. Azt mondták, egy teljes völgynyi beteg, haldokló zerget találtak. Azt állították, hogy a bestiák hólyagosra duzzadtak a betegségtől és lomhán fekszenek.

Evans közlegény azt mondta, hogy a délutánt a tölténytárak „szegény nyomorultakba”  ürítésével töltötték.

A civilek ujjongtak, Orran százados szélesen vigyorgott. Hosszú ideje ez volt az első alkalom, amikor kanyonok bármi a remény hangjaihoz hasonlót visszhangoztak. De valami, amit a tengerészgyalogosok mondtak, furcsán letaglózott. Talán félrehallottam. Túl kellett kiabálnom a hangzavart.

Megkérdeztem, hogy tényleg kiürítették e minden tárukat. Megkérdeztem, mennyi beteg zerglinget láttak. Evans önelégülten mosolygott és megvonta a vállát. Azt mondta, nem biztos benne, de a völgy tele volt velük.

Megfagyott a vér az ereimben. Ez rossz volt. Nagyon rossz. Egy fertőző  betegség a populáció alacsonyabb utódszámát okozza, nem magasabbat. A zergek nem haldokoltak. Megtalálták a mutációjukat. Egy új törzs szaporodott, és az Ék pillanatokon belül szélesre tárul majd a robbanások miatt.

Megfordultam és elrohantam. Orran százados utánam kiáltott, összezavarodva a reakciómtól. El kellett jutnom a kommunikációs állomáshoz, kísérletet kellett tennem az üzenet kijuttatására. Nem tudom, mennyi ideig futottam, de épp akkor érkeztem az állomáshoz, amikor az első robbanások visszhangjai bezengték Caskot.

(Újabb hosszú szünet.)

Gentry Kapitány

Közlegény?

Ayers közlegény

A többit már tudja, legalábbis a nagy részét. Hallották az üzenetet. Jöttek. A megfelelő motiváció idehozta önöket egy teljes flottányi battlecruiserrel pusztán négy nap alatt. Négy cseszett nap! Maguk szörnyetegek hallgatták a kolóniát, ahogy haldoklik hónapokon át, és a kisujjukat sem mozdították, amíg nem volt valami értékes katonai tudásuk a számukra!

Gentry Kapitány

Utoljára kérdezem öntől a jelentése végét, közlegény. Veszélyes vizeken evez.

Ayers közlegény

A jelentés végét? Azt akarja tudni, mi történt az utolsó négy napban? Láttam a falat, amit hat hónapon keresztül védtünk, elpárologni a lassan mászó savhullámok erejétől. Végignéztem, ahogy egy szakasznyi tengerészgyalogos egymás után az életét áldozza, hogy megakadályozza a számtalanul özönlő hólyagosodott alient, akik minden egyes detonációval közelebb és közelebb kerültek. Láttam az utolsó reménysugarakat eltűnni ezeknek a tengerészgyalogosoknak a szeméből, amint a robbanékony zergek következő generációja megérkezett – lények, amelyek képessé váltak labdaként gurulni és görgetni magukat földön, sebesebben, mint ahogy egy gyalogos teljes menetfelszerelésben menekülni bír.

És végül… végül láttam a kolónia lakosait meghalni, sikoltozni lassított felvételen, ahogy az új zerg faj elpusztította Caskot centiről centire, miközben robbanások végeláthatatlan sora visszahangzott az Ékben mindenütt.

Gentry Kapitány

Ez a jelentése?

Ayers közlegény

Ez a jelentésem. Igen, tudom, hogy elkalandoztam, és nem mutattam kellő tiszteletet maga iránt, ahogy illett volna egy felettes tiszt felé. És azt is tudom, hogy nem érem meg ennek a repülőútnak a végét, s hogy maga csak az első, és a leggyengédebb a Domínium vallatói közül, akik majd meglátogatnak. Azóta tudom, mióta felvett a fedélzetre Orran századossal együtt. Ő sem látja már többet a napfényt, nemigaz?

Gentry Kapitány

Ha ez minden, közlegény, bekísérhetem –

Ayers közlegény

Nem, egyáltalán nem ennyi. Talán maga eléggé jól figyelt a jelentésemre, hogy megértse, mi ez itt.

(Zihálás  és szék karmolása hallatszik hátulról.)

Igen, elhoztam egy mintát a laborja számára, Doki. Lényegesen nagyobb, mint a körmöm, nemde?

Üljön le, üljön le uram. Ha megint feláll, felrobbantom az egész szobát a fenébe. Alig éltem túl egy ilyen robbanást egy páncélöltözékben, és az a hólyag fele akkora sem volt, mint ez. Helyes: üljön nyugodtan.

Nagyon izgatott volt, hogy megkapja a jelentésemet; maga emelt ki először ebből az összevert páncélzatból, he? Vagy legalább átkutatta a tároló  ampullákat idegen anyag után kutatva, talán kikapcsolta a kis lézereimet? Egy buta mezei medic nem lesz erőszakos, nem gyanakodhat…

Gentry Kapitány

(Suttog a hajtókába) Itt Gentry: biztonságiakat kérek a vallató szoba 7E állomáshoz.

Ayers közlegény

Ó, mindegy hívja a biztonságiakat. Nem tart már sokáig.

Tudom, hogy maguk rohadékok hallották a segélykiáltásainkat. Hogy hallottak minket egész idő alatt. Tudom, hogy látni akarták, meddig tud a civil lakosság kitartani betolakodók ellen. És tudom, hogy nézték, hogyan birkózik meg a híres zerg alkalmazkodóképesség egy leküzdhetetlen problémával. Látom az új adatok okozta izgatottságot a szemében, maga beteg, gyilkos pöcsfej. Nos, van egy-két rossz hírem a számára.

Láttam mást is ebben a négy napban. Láttam a zerget visszavonulni, miután lerombolták az Éket és elpusztították a kolóniát. A százados és én figyeltük a lényeket, ahogy megfordultak és kimásztak Cask füstös romjai alól, miközben mi egy sziklamélyedésben bújtunk el, ahol maguk ránk találtak. Azért mentek el, mert a kísérlet véget ért. Sikerrel jártak.

Azt gondolta, maguk kísérleteznek rajtuk? Saját magukon kísérleteztek. Így növekednek, így erősödnek.

És az utolsó huszonnégy órában, mielőtt a maguk flottájuk megérkezett volna, hallottuk a massszív spóra ágyúkat, amiket növesztettek a környező hegyláncokon. Cannonokat, amiket Cask ellen tudnak fordítani bármikor, csak hogy emlékeztessem. De ez tönkretette volna a kísérletet. Nem, ezek az ágyúk spórákat lövelltek ki az űrbe – minden kétséget kizáróan más zerg bolygók felé. Megosztják a Raj többi részével, amit tanultak. Tudom, hogy évek teltek el azóta, hogy bármilyen zerg aktvitást tapasztaltunk volna a terran világban. De remélem felkészült a következő összecsapásra. A zerg a természet a maga teljes dühében.

Még mindig veszi? Helyes.

Apámnak igaza volt, Doktor. A természet nem pusztán alkalmazkodik. A természet csal, megváltoztatja a szabályokat, és kisurran a hátsó ajtón a tárcájával, mielőtt az ember felocsúdna. Most pedig kapcsolja ki a felvételt, és álljon fel.

(A felvétel hosszú szünetet rögzít, egy levegővételt, és egy nedves robbanást. Majd alaphelyzetbe áll.)

VÉGE